„A különböző források szerint a második világháború idején vagy közvetlenül utána 3,5–3,8 millió személy került szovjet fogságba. Köztük sok civil, de a döntő részük a náci Németország és szövetségeseinek katonái voltak. A szovjet hadifogolytáborok rendszere 1939 és 1956 között működött. Ebben az időszakban a Belügyi Népbiztosság (NKVD), majd később a Belügyminisztérium (MVD) kötelékében mintegy 500 hadifogolytábor, több mint 2000 táborrészleg és közel 400 munkászászlóalj működött. Az irányításuk a belügyi központi kormányszerven belül teljesen elkülönült a GULAG (Javítómunka-táborok Főigazgatósága) felügyelete alá tartozó büntető- és javító-nevelő táboroktól; egy önálló szervet, az UPVI/GUPVI, a Hadifogoly- és Internáltügyi Parancsnokságot/Főparancsnokságot hoztak létre e célból. A legfontosabb különbség e két lágerrendszer között a lágerlakók odakerülése között volt. A GUPVI-lágerek lakóit (akár hadifoglyokat, akár civil elhurcoltakat) tömegesen hurcolták el, lényegtelennek tartva azok személyes kilétét, a GULAG-lágerek lakóit viszont egyenként, személyre szóló, többnyire koholt vádakra alapozott ítéletek alapján hurcolták el a szovjetunióbeli büntetőlágerekbe.” (Kőrösi Zoltán: „Muszkaföldön” – Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra, Fórum Társadalomtudományi Szemle 2015/3)

Máig nem tudni, mennyi felvidéki magyar katona járta meg a GUPVI-lágereket és a Gulágot. Azok személyes történetei, akik hazajutottak, szűk családi körben éltek tovább.

Ezt igyekezett orvosolni a Fórum Intézet kutatási programjával, melyben hadifoglyok visszaemlékezéseit gyűjtötték össze és több formában is publikálták:

Könyv:

Kőrös Zoltán: „Muszkaföldön”. Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra.

Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2015

Oral history: Kőrös Zoltán: „Muszkaföldön” – Felvidékiek visszaemlékezései a szovjet hadifogságra. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2015/3

Film: Muszkaföldön. Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2017

További felvételeket a Fórum Intézet YouTube csatornáján találnak.

Szólj hozzá