Kávészoba

Cyberbullying

0

Az idei évben sokan átélhettük, milyen is az, amikor az oktatás és vele együtt az egész osztályközösség átkerül az online térbe. Megtapasztaltuk, hogy az interneten más szabályok és más kultúra határozzák meg a csoport működését, ami sok esetben megnehezítette az osztályon belüli kommunikációt és együttműködést. Az osztályon belül zajló folyamatok és dinamikák azonban nem csak az online oktatás ideje alatt vannak jelen az interneten. A diákok közti interakciók az iskolából hazatérve is tovább folytatódnak ott, ahol azt tanárként már sokkal nehezebb figyelemmel követnünk vagy befolyásolnunk.

Kortárs bántalmazás az interneten

A digitális generáció életében egyre jelentősebb szerepet játszik az online világ. Ők már abban a korban születtek, amikor teret hódítottak a közösségi hálók és széles körben elterjedtek az internethozzáféréssel rendelkező okostelefonok. Számukra teljes mértékben természetessé vált az online történő kommunikáció, a kutatásokból pedig azt is látjuk, hogy az írásban történő internetes kommunikációt részesítik előnyben a személyes vagy a verbális kommunikációval szemben.[1] Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy a köztük megjelenő kortárs bántalmazás is egyre inkább átkerül az online térbe. Ez viszont nagy veszélyekkel jár, hiszen az internet olyan hatalmat és olyan eszközöket biztosít a számukra, amelyekkel könnyen visszaélhetnek, sok esetben bármilyen további következmény nélkül.

Az internetes zaklatás formái

A cyberbullying fogalmát a magyar nyelvben a leggyakrabban internetes zaklatásként szoktuk megnevezni. Az interneten történő bántalmazásnak különféle megjelenési formái ismertek, néhány dolog azonban közös bennük: a bántalmazás valamilyen szándékos, nem véletlenszerű viselkedés eredménye, a következménye áldozat oldalán keletkezett károkozás, ennek eszköze pedig valamilyen elektronikus berendezés. Az internetes zaklatás megjelenési formáit Domonkos Katalin[2] így foglalta össze:

  • Flaming – online veszekedés dühös és trágár nyelvezet használatával, illetve támadó jellegű hozzászólások küldése valakiről nyilvános fórumra.
  • Harassment (zaklatás) – bántó, igaztalan üzenetek küldése online.
  • Denigration (befeketítés) – hírnév rontására alkalmas pletykák vagy szóbeszéd küldése, terjesztése valakiről.
  • Exclusion (kiközösítés) – az online közösség egy tagjának a csoportból való kirekesztése.
  • Impersonation (személyiséglopás) – az elkövető egy másik, létező személy online profiljában jelenik meg, és hírnevének rontására alkalmas üzeneteket küldözget a nevében.
  • Outing (kibeszélés) – titkok, pletykák vagy egyéb személyes információk engedély nélküli megosztása másokkal.
  • Trickery („trükközés”, becsapás) – személyes adatok csalással, megtévesztéssel történő megszerzése valakitől, majd ennek az információnak, adatnak a megosztása a közösséggel.
  • Sexting – az elkövető szexuálisan provokatív és saját maga által készített meztelen vagy félig meztelen képeket vagy nyíltan szexuális tartalmú szöveget küld el online valakinek. A legnagyobb figyelmet a meztelen képek küldése kapja, mert az ilyen felvételek további, széles körű terjesztése sokkal valószínűbb, és a fiatalokat nagyobb kockázatnak teszi ki.

Az internetes zaklatás több szempontból is különbözik a hagyományos, iskolai bántalmazástól. Az online bántalmazás nem ér véget azzal, hogy a diákok hazatérnek az iskolából: az elkövető bárhonnan, bármikor elérheti az áldozatot, az áldozat pedig sok esetben nem tud elmenekülni. Ha az áldozat nincs is jelen az adott internetes felületeken, a bántalmazás, megszégyenítés ugyanúgy folytatódhat a közösségi oldalak nyilvános felületein, akár az egész világ szeme láttára. Az online tér ráadásul egyfajta védettséget is biztosíthat az elkövető számára, adott esetben akár láthatatlanul, névtelenül is folytathatja a bántalmazást. Az interneten történő interakciókra pedig jellemző egyfajta elszemélytelenedés: a bántalmazó nem látja a tettei közvetlen következményeit (például ha az áldozat elsírja magát), a képernyő előtt pedig sokkal nehezebben alakul ki az az empátia, amely a bántalmazót visszatarthatná, vagy akár le is állíthatná. 

Mit tehet az iskola?

Pedagógusként gyakran tűnhet úgy, hogy ez a fajta bántalmazás nem az iskola dolga, hiszen ez sok esetben nem az iskolaidőben, nem az iskola falain belül történik. Valójában viszont a pedagógusok is nagyon sokat tehetnek az ilyen esetek felderítése és megoldása érdekében.

Ennek a feladatnak egy fontos része a prevenció és a diákok megfelelő tájékoztatása és felkészítése az ilyen helyzetekre. Sokat segíthet az áldozatoknak, ha tudják, mi az, amit tehetnek és kihez fordulhatnak segítségért, ha valaki bántalmazza őket az interneten. Fontos, hogy az egész osztállyal beszéljünk arról, mi az, ami már nem tekinthető elfogadható és normális viselkedésnek az interneten, ami mellett már nem szabad elmennünk tétlenül sem tanúként, sem áldozatként. Felnőttként, pedagógusként gyakran nem vagyunk jelen azokon a felületeken vagy azokban a csoportokban, ahol az internetes zaklatás folyik, így mi magunk ezt közvetlenül nem tudjuk felügyelni, az ott jelenlévő tanúk azonban sokat tehetnek azzal, ha kiállnak az áldozat mellett, vagy egy ponton beavatják ebbe a felnőtteket is. Ehhez pedig kulcsfontosságú elem a bizalom: ismerjük meg a diákjaink internetezési szokásait, legyünk nyitottak és megértőek velük szemben, hogy amikor majd egy-egy ilyen helyzet kialakul, bizalommal és őszintén fordulhassanak hozzánk. Fontos, hogy a gyerekek is tisztában legyenek az internetes bántalmazás büntetőjogi következményeivel is, hiszen gyakran ők maguk sem ismerik fel tetteik valódi súlyát és az ezzel járó felelősségüket. 

A megfelelő tájékoztatás és az együttműködést segítő bizalom ugyanennyire fontos a szülők irányába is. Az interneten történő zaklatás feltárásához és a kialakult helyzet megoldásához szükségünk van az áldozat és az elkövető szüleinek közreműködésére, hogy ők is megértsék és komolyan vegyék az ilyen bántalmazás következményeit.

[1] https://www.commonsensemedia.org/research/social-media-social-life-2018

[2] Domonkos Katalin: Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott Pszichológia, 2014/14(1).

Hasznos linkek

Ajánlott szakirodalom

  • Margitics Ferenc – Figula Erika – Pauwlik Zsuzsa: Iskolai erőszak: Cyberbullying az iskolában, 2019.
  • Tari Annamária: Online illúziók – offline valóság, Budapest, 2019.
  • Jean M. Twenge: iGeneráció. Akik közösségi médián és okostelefonon nevelkedtek. Budapest, Édesvíz Kiadó, 2018Domonkos Katalin: Cyberbullying: zaklatás elektronikus eszközök használatával. Alkalmazott Pszichológia, 2014/14(1).
  • Šikana a kiberšikana na školách. Slovenské národné stredisko pre ľudské práva 2018

Sikula Gábor

Pszichológus, coach, projektvezető, a tanulmányai során emellett alkalmazott informatikát is tanult. 2014 óta a TANDEM nonprofit szervezet trénere. Több alkalommal vezetett képzéseket a biztonságos internethasználat témájában középiskolások számára, melyeknek fontos része a tudatosság és a kritikus gondolkodás erősítése a diákok körében. A képzések mellett előadásokat, workshopokat is tartott a témában felnőttek és tanárok számára. 

Tanulmányok:

  • Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, Klinikai és tanácsadói pszichológia szak (2015 – 2017)
  • Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola, Pozsony, Pszichológia szak (2012 – 2015)
  • Madách Imre Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Somorja

Szakmai továbbképzések:

  • The Art of Change – NLP Practitioner és Master Practitioner (NLP – Institute, 2018)
  • Dramatic Changes – fiatal felnőttek munkavállalói készségeinek fejlesztése színház- és drámatechnikai eszközökkel (Rogers Személyközpontú Oktatásért Alapítvány, 2017)
  • Tréning trénerov I. és II. –  Tréneri kompetenciák fejlesztése (PDCS, O.Z., 2016)

A TANDEM, n. o.  egy fejlesztő és képző nonprofit szervezet, amely 2009 augusztusában alakult Pozsonyban. A TANDEM megnevezés egy mozaikszó. Minden betű egy-egy általunk képviselt értéknek felel meg.

T mint TUDATOS
A mint ALTERNATÍV
N mint NEM FORMÁLIS
D mint DINAMIKUS
E mint EMBERKÖZPONTÚ
M mint MEGERŐSÍTŐ

Ezen értékek mentén tartunk egyéni és csoportos fejlesztéseket különböző témákban és különböző célcsoportoknak

, , ,

Szólj hozzá